KIVONAT
A Székelyföld Szerelmesei Egyesület 2015. február 15-én megtartott Közgyűlés jegyzőkönyvéből.
1/2015 (II.15) Kgy. Határozat
A Székelyföld Szerelmesei Egyesület 2015. február 15.-én Szigetváron megtartott közgyűlése 53 igen 0 tartózkodás 0 nem szavazat mellett az alábbi határozatot fogadta el:
I. A Pécsi Törvényszék 18. PK. 60.005/2010/21 számú végzésében foglaltaknak
megfelelően a Székelyföld Szerelmesei Egyesület az Alapszabályát a következők
szerint módosítja:
- Az Alapszabály III. 1. e./ pontja ec./ alpontja utolsó mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ Az Egyesület Közgyűlésének e tárgyban hozott döntése ellen további jogorvoslatnak bírósági úton nincs helye.”
- Az Alapszabály III. 3. e. pontja harmadik bekezdésének utolsó mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A közgyűlés e tárgyban hozott döntése ellen további jogorvoslatnak bírósági úton nincs helye.”
- Az Alapszabály IV. ba/pontja 6. bekezdése az alábbiak szerint módosul: „ A Közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított nyolc napon belül az egyesület tagjai a közgyűlést összehívó elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnök nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.”
- Az Alapszabály IV. 1. ba./ pontja az alábbi 7. bekezdéssel egészül ki: „ Az elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
- az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
- az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,
- az egyesület céljainak elérése veszélybe került,
- az előző okok alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedéseket tenni, vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
- Az alapszabály IV. 1. bc./ pontja az alábbiak szerint módosul:
- a közgyűlés a hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlevő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén ismételt szavazásra kell bocsátani a határozati javaslatot, amelyet ismételt szavazategyenlőség esetén elvetettnek kell tekinteni;
- az egyesület alapszabályának módosításához a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges;
- az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges;
- a szavazati joggal rendelkező tagok több mint felének szavazati többsége szükséges:
- az elnök, az elnökhelyettesek, a titkár és az elnökség tagjainak
megválasztásához és visszahívásához;
- az egyesület más egyesülettel történő egyesüléséhez;
- új telephely létesítéséről való döntéshez.
- Az Alapszabály az alábbi IV. bd./ ponttal egészül ki:
A Közgyűlés tisztségviselői és közreműködői
- A közgyűlés levezető elnöke az egyesület elnöke, távollétében az általa megbízott egyik alelnök;
- A közgyűlés jegyzőkönyvvezetője az egyesület titkára, távollétében a Közgyűlés által megválasztott egyesületi tag;
- A jegyzőkönyv hitelesítője a közgyűlés elején választott kettő egyesületi tag;
- A közgyűlési jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a kettő jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.
- Az Alapszabály az alábbi V./3. ponttal egészül ki: Az egyesület Közgyűlésének és Elnökségének hozott határozatait az ülésükön készült jegyzőkönyvek tartalmazzák. A határozatokat 15 napon belül írásban közölni kell az érintettekkel és közzé kell tenni az Egyesület honlapján, melynek részletes szabályait az Alapszabály IV/3 és IV/5, valamint V. pontjai (és a Szervezeti és Működési Szabályzat) tartalmazzák.
- Az alapszabály IV/2.e pontja a vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok tekintetében az alábbiakkal egészül ki:
- „A vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
- Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
- Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
- Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
- Az alapszabály VII. pontja az alábbiak szerint módosul:
„ VII. Az egyesület megszűnése
1. Jogutódlással történő megszűnés.
Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet
és csak egyesületekre válhat szét.
2. Jogutód nélküli megszűnés okai:
- Az egyesület megszűnik, ha a közgyűlés jogutód nélküli megszüntetéséről dönt,
- megszűnik az egyesület, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
- Ha az egyesület megvalósította célját, vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,
- az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
3. Rendelkezés a fennmaradó vagyonról
o Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg.
o A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
4. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén:
- Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
- Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
II. A Székelyföld Szerelmesei Egyesület a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. TV
egyesületekre vonatkozó előírásait szem előtt tartva az Egyesület Alapszabályzatának
egyes rendelkezéseit a Pécsi Törvényszék 18. PK.60.005/2010/21. számú végzésében
foglalt hiányosságok megszüntetésén túl a Ptk. Egyesületre vonatkozó
rendelkezéseihez igazítva, az időközbeni változásokat az alapszabályba beépítendő,
az alábbiak szerint módosítja:
- Az Alapszabály I/2 pontja első bekezdése az alábbiak szerint módosul.
„Telephelyei: 2330. Dunaharaszti Erzsébet u. 51/A.”
- Az Alapszabály III./1. pontja a./ alpontja az alábbi bekezdéssel egészül ki:
„ A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.”
- Az Alapszabály III.1. pontja c./ alpontja az alábbiakkal egészül ki:
„A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az alapszabály lehetővé teszi. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.”
- Az Alapszabály III/1. pontja d./ alpontja az alábbiakkal egészül ki:
„- Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.
- Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.”
- Az Alapszabály III./1. pontja e./ alpontja a tagsági jogviszony megszűnése az alábbiak szerint módosul:
eb./ Az egyesület jogutód nélküli megszűnésével
ec./ Az elnökség kizárhatja azt a tagot aki:
- az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan és ismételten megszegi,
- A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Egy példány kizárási határozatot a taggal írásban közölni kell.
- Az ec./ alpont utolsó mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „Az egyesület Közgyűlésének e tárgyban hozott döntése ellen további jogorvoslatnak bírósági úton nincs helye”.
- Az Alapszabály III./1. pontja az alábbi ee./ alponttal egészül ki:
„ee./ A tagsági jogviszony felmondása:
Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület elnöksége a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja.”
- Az Alapszabály III./3. e. pontja az alábbiakkal egészül ki:
- az egyesület jogutód nélküli megszűnésével,
- az egyesület alapszabályát súlyosan és ismételten megszegi,
- több ízben az egyesület rossz hírét kelti
- az egyesületet 2 éven keresztül érdemlegesen nem támogatja.
- Az Alapszabály IV./1. pontja a./ alpontja (A közgyűlés) az alábbiak szerint módosul, illetve egészül ki:
a./ Általános szabályok:
· Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés.
· A közgyűlés a tagok összessége.
· A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A Közgyűlésben minden tagnak egy szavazata van. A szavazati jogot a tag csak személyesen gyakorolhatja.
· A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni a költségvetés elfogadása és az éves gazdálkodásról szóló beszámoló elfogadása céljából.
· Ötévente kötelezően tisztújító közgyűlést kell tartani.
· A közgyűlés az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. Az alapszabályban rögzített kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével a döntési jogosultságot az egyesület Elnökségére, vagy elnökére átruházhatja.
- A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
§ az alapszabály módosítása,
§ az Elnökség éves beszámolójának elfogadása,
§ az Egyesület más egyesülettel történő egyesülésének elfogadása,
§ az Egyesület szétválásának elhatározása, megszűnésének kimondása,
§ olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőivel vagy ezek hozzátartozójával köt.
§ a jelenlegi és a korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
§ az egyesület elnökének és elnökségének megválasztása és visszahívása,
- A visszahívási eljárás rendje az alábbiak szerint módosul
„ A közgyűlésnek a tárgyban hozott döntése ellen további jogorvoslatnak bírósági úton nincs helye.
- Az Alapszabály IV./1./b. pontja ba./ alpontjának a
- harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„Össze kell hívni a közgyűlést akkor is, ha azt jogszabály vagy bíróság elrendeli, illetőleg olyan rendkívüli esetben is, amelyet a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével az Elnökséghez címzetten írásban kéri.”
- negyedik bekezdése az alábbiak szerint módosul:
- „A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az Alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.”
- Az Alapszabály IV./4 pontja az alábbi első bekezdéssel egészül ki:
„ A közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok több mint a felének egyező szavazatával, titkos szavazással, öt év időtartamra kettő elnökhelyettest választ.”
- Az Alapszabály V./2 pontja ( a határozatok nyilvántartása) negyedik bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„ a határozatok elfogadásának arányát (támogatók – tartózkodók, ellenzők)
- Az Alapszabály VI/8. pontja az alábbiak szerint módosul:
„ Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén fennmaradó vagyonáról a nyilvántartó bíróság dönt az Alapszabály VII. pontja előírásai szerint.”
Határidő: 2015. február 27.
Felelős: Dr. Aracsi József elnök
k.m.f.
Dr. Aracsi József sk. Dr Aracsi Józsefné sk.
Elnök Titkár
A kivonat hiteles: Dr. Aracsi Józsefné
Jkv.vez. Titkár